Az első két meccsén magabiztos győzelmeket aratott. Először a kanadai Beatont kopogtatta, majd szabályosan leoktatta az üzbég Akhmatovát, akit három alkalommal is sikeresen eldobott. Ekkor már kissé megnyugodhattunk, hiszen a legjobb nyolc közé jutás már világbajnoki pontszerzést jelentett szakosztályunk számára. A negyeddöntőben viszont az olimpiai arany-, és ezüstérmes koszovói Krasniqi várt ránk, akinek az utóbbi időben nem sikerült megtalálni az ellenszerét. A meccs forgatókönyve nagyon hasonló volt az elmúlt időszakok összecsapásaihoz. Krasniqi vazari előnyhöz jutott és hiába rohamozott hazai kedvencünk, mindössze két intést tudott kiharcolni. Pedig már jó páran láttuk a harmadikat is, de végül nem osztották ki a bírók.
A vigaszágon jött a japán Omori és a szigetországi judósokról sincsenek túl jó élményeink. Most viszont majdnem megtört a jég. Réka egy belsőcomb indításból nagyon jó ütemben fordult rá ellenfelére és az egész csarnok egyszerre hördült fel reménykedve egy pontérték megítélésében. A bírók többszöri videózást követően nem adtak akciópontot és a japán judós ezen felbuzdulva földharcban leszorításba forgatta versenyzőnket. Mivel megtartotta a kívánt 20 másodpercig, így végül világbajnoki hetedik helyezettként zártuk a vb-t.
Egy szemünk sírt, a másik nevetett, mert habár fájó vereséggel búcsúzni egy tornától, de mindent összegezve ismét kijelenthetjük, hogy Réka továbbra is a világelit tagja maradt. Tudva azt, hogy az első nyolc helyezett versenyzői között, nagyon apró differencia van, bizakodóak lehetünk a jövőre nézve.
A történeti hűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a hazai rivális Gyertás Róza egy hatalmas eredményt ért el, világbajnoki bronzérmet szerzett az 52 kilósok között, ezzel előre vetítve, hogy komoly rivalizálás várható a 2028-as Los Angelesi olimpia előtt.
Szívből Gratulálunk Rékának és edzőjének Braun Ákosnak!
